Az egykori kábelgyári nagycsarnok dilatációknál jelentkező beázási problémáit semmilyen korábbi, hagyományos (pl. bitumenes kátránypapiros) technológiával nem lehetett megszüntetni.

A technológia mellett szólt sok más előnye mellett, hogy nem igényelt költséges állványozást, s hosszú időt. Néhány ember kétszer egy hét alatt végzett a 17 ezer négyzetméteres nagycsarnokkal és a további két kisebb tetőfelülettel. A munkát egyébként a német Zarb Industriesanierung GmbH végezte, a munkára akkoriban mint a kábelgyár igazgatója szerződtem velük.

Az április 20-i Dobraverőben láttam hirdetésüket, s ennek kapcsán információként elmondom Önöknek, hogy az 1998-ban bezárt Szegedi Kábelgyár 17 000 négyzetméteres nagycsarnokának konoid héjas tetőszerkezetét valamint a hozzátartozó 63 db körcikk formájú függőleges ablakfelület acél és beton vázszerkezetét, udvari irodaépületének lapostetejét továbbá az egyik egykori lovardából kialakított dróthúzó üzem tetejét 1995 szeptemberében ill. 1996 májusában kb. 30 mm szórt PUR habbal szigeteltettem. A tető vízszigetelése (a hőmérséklet változások miatti szerkezetmozgások elmaradása következtében a dilatációknál is) tökéletes lett, nyáron kora délután a csarnokban a kinti 34-35 fokkal szemben csak 27-28 fok volt, télen pedig a fűtést biztosító infrasugárzónak negyedét kellett üzemeltetni.

Zoltánfi Zoltán